Szevasztok!

A karácsony első napjának bőséges ebédjét le kellett mozognom (ezért e fura cím).

Elhatároztam, hogy a bodzási úton kitekerek és vissza.

A nádasnál ma még annyi mozgás sem volt, mint tegnap.

Az első érdemleges dolog az volt, hogy a paléi hízótelep előtt, az útmenti bokrokban őszapók mozogtak.

 A szó szoros értelmében, néhány lépésre tőlem. Rengeteg volt és én soroztam őket a fényképezőgéppel. Azonban állandóan mozorogtak. Egy pillanatra sem álltak meg. Rengeteg bemozdult kép volt. Otthon vettem észre, hogy az ISO beállítás a legalacsonyabb volt, így jóval hosszabb záridőket adott a gép, mint kellett volna.

A tenyésztelep után kékcinegék, széncinegék és erdei pintyek vegyes csapatát láttam. Közben baloldalról, az erdőből fekete harkály szólt.

A régi tanyasi iskola körül sok egerészölyvet láttam. Ők is tavaszt éreztek, mert sokat vijjogtak.

A bicajt tovább tekerve, egy tanya előtt egy elütött tyúkocskát láttam. Szegényke. Valami barom teljes sebességgel száguldozhatott a sáros úton,hogy nem tudott kitérni a tyúkinca.

Nem messze tengelicek szálltak fel egy fa ágaira.

A kihelyezett szalakóta odú környékén megint egerészölyveket láttam. Valószínűleg az előzőleg felriasztottak szálltak ide le.

A gólyafészeknél járva, három fácánkakas csemegézett a fű között, de a gyors fotózási kísérletre felvették a nyúlcipőt.

Később egy gyanús ragadozót vettem észre egy fa ágán. Remekül érezte magát, mert tollászkodott. Faroktollait igazgatta, majd leesett az ágról. Ő is tavaszt érzi, csinosítja magát.

Az elinduláskor darvakat hallottam a magasba. Később halk csiviteléssel madárcsapat szállt el felettem, de nem tudtam micsodák. Sőt később a gátoldalnál, a romtanya közelében, amikor a fák tetején ücsörögtek, akkor sem tudtam meghatározni őket. Kellett volna a 9000,- Ft-os kis látcső! :-)

Csak valószínűsítem, hogy kenderikék lehettek, de biztos, hogy nem biztos.

Kezdett rám szürkülni, így hazafelé jól megtekertem a bicajt. A veríték a szemembe csurgott. A sertés tenyésztelepnél egy egerészölyv ült a vezetéken és addig rám se bagózott, míg egy gyors fotózásra meg nem álltam. Még előtte elrepült.

A tempót nem csökkentve a Ligetsoron tekertem már. Kifordultam a csicsás háznál és ekkor furcsa dolgot hallottam.

A szürkületből előbukkant 12 bütykös hattyú, remek V alakzatban. A szárnyuk alatt fütyült a levegő. Olyan alacsonyan voltak, szinte súrolták a fák tetetejét és pontosan felettem repültek el. Annyira kecses és méltóságos látvány volt, hogy szinte a retinámra égett. Később jutott eszembe a fényképezőgép.

Jó kis túra volt, szép zárszóval.

Üdv:

Endre