Szervusztok!

Ezen a héten kedden folytattam a kerékpáros kirándulás útvonalainak felmérését.

Az 5. kör útvonala:

 A kör adatai:

Távolság: 45,9 km

Idő (gyűrűzést is beleértve):5 óra 43 perc

Átlagsebesség (gyűrűzést is figyelembe vébe): 8 km/óra

A kört 6 útszakaszra bontottam:

1. Hóvirág utcától az Erzsébeti úti leágazásig

Nagyon fontos volt az előző nap felkészülni a kirándulásra, mert ez tette lehetővé a korai indulást. Sajnos még így is kicsit késésben voltam. Ez kb. fél órát jelentett. Természetesen a vasúti sorompó is ekkor záródott le a Laktanya előtt. A bicikli útról letérés előtt, felvettem a "láthatósági mellényt". Mindig szeretem a pirkadatot. Kellemes hangulatot ad.

 A déli elkerülő úton tekerve gólyák szedegettek a fűben, a fásításnál egy hatalmas sereg seregély tartott reggeli röpbemutatót. Fácánokat is láttam. Az égen egy szürke gém repült méltóság teljes szárnycsapásokkal. A körforgalom utáni szakaszon a fűben 4 dankasirályt láttam ücsörögni. Vajon mit csinálhattak? Meglepődtem, hogy mennyien tekertek a gyártelep környékén (valószínű munkába). Augusztus 20.-a van emberek, hóha hó!!!

A városból kiérve elővettem a papírskicc térképet és elkezdtem figyelni a földutakat.

Végre megtaláltam a leágazást.

2. Az Erzsébeti úttól a Csomorkányi útig

A neki buzdulás előtt ittam egy jót a kínai termoszból. Utána indulás ahhoz a leágazáshoz, ami szinte kettészelte a célterületet. Már az első szakaszon megálltam, mert a kukorica-napraforgó táblák közötti tarlókon egy őz családot figyelhettem meg. Egy szép kiállású őzbak, egy suta és kettő, már egész nagy gida. Először meglepődtek, majd beügettek a táblába. Később egy tanya mellett haladtam el. Már messzebbről hallgattam a kakas kukorékolást. Igazítottam a kuvaszkergetőmön, meg a kutyasprén, de nem volt semmi különös. A tanyát már jól elhagytam, amikor megéreztek a kutyák és ugatni kezdtek. Később láttam valami sólyomfélét, de meghatározni nem tudtam. Utána hosszabban szemügyre vehettem egy búbos bankát is. Jobbra nézve ott voltak a birkák is. Ekkor azonban megálltam és szemügyre vettem a következő tanyát, ami szinte az úton volt. Állatok (kecskék, tehenek) voltak az út kétoldalán. Azonban egy mély hangú, nagy testű kutyát is észleltem, így a tanya előtt balra mentem. Így egy kis kerülőt tettem, de inkább ez, mint a csontom ropogása. Utána a következő leágazáson jobbra fordultam. Egy tarktor dolgozott az elhagyott, kutyás tanya mögött. Az út kiváló minőségű volt. Kicsit poros, de jó. Egy kukorica táblát elhagyva láttam a következő, az úttól jó messze, bent levő tanyát. Itt két hatalmas kuvasz volt, az egyik kötve, a másik azonban lelkesen loholva. Repülőrajtot vettem és mire kiért a földútig a kutyus, már csak a poros nyomomat szagolgathatta.

Ekkor végre kutyamentes területre értem. Egy bal leágazású földúton nyúl galoppozott el előlem. Később elértem egy csatornát, ahol a földutak keresztezték egymást.Itt jobbra menten a csatorna mellett. Tövisszúró gébicset figyelhettem meg.

Nagyon jól eső csönd és béke lebegett a táj felett, nagyon hangulatos volt. Igazi szabadság érzés.

 Az utak nagyon jó minőségűek voltak.

Az út és a csatorna mellett zsiliprendszer emelkedett, ahol táblával figyelmeztettek, hogy tilos az átjárás. Így - amúgyis a tervszerint - balra fordultam. Itt két jó távol levő tanya mellett is elmentem, de kutyát nem hallottam. Tovább tekerve ismét egy csatornát kereszteztem és meg kell mondjam, nagyon hangulatos szakaszhoz érkeztem. Minden szép zöld volt. Tovább menve majd leestem a bicajról meglepetésemben! Kiváló minőségű betonútba torkolott a földút! A betonútat követve először balra, majd ismét balra fordultam. Ekkor ismét földút következett és megtaláltam a rejtély kulcsát is: Próbafúrást végezhettek itt a gázosok, vagy olajosok, mert ott volt a kútcsonk. Több madarat is láttam. Sárga billegetők, egerészölyvek is voltak. Utána ismét betonútra értem ki, amely jobbra elkanyarodott. Tovább menve

madarakat láttam és az egyiket be is tudtam cserkészni.

 Egy kakukk volt, méghozzá fiatal, mert tarkóján ott virított a fehér folt.

Később libákat is láttam. Igaz, házi libucik voltak.

Később elértem azt a pontot, ahol elfordultam a csatorna part mellé. Így most már ismerős szakaszon haladtam visszafelé. Egyszercsak az út bal oldalán mozgást észleltem. Megálltam és rátávcsöveztem a mozgásra. Egy róka szaglászott izgatottan a fűben. Hol ide, hol oda dugta az orrát és nagyon izgatott volt. Hátfényem volt és szembe szelem. Jó esélyem volt a fotózására. Lassan elővettem a gépet és a bicajt tolva lehúzodtam az útszélére, hogy legyen egy kis takarásom a bokrok által. Kb. 20 m-e voltam,amikor kísérletet tettem a fotózásra. A nagyon halk csippanásra, ami az élességre állást jelzi a fényképezőmön, felkapta a fejét a róka és egy ugrással a kukorica táblában volt. Sajnáltam, mert jó kép lett volna.

A kutyás tanya mellett nagy sebeséggel haladtam el. A kutyák nem jeleztek. Jobbra elfordulva kitekertem a Csomorkányi útra.

3. Csomorkányi úttól a 47-es főútig

A Csomorkányi úton néhány métert tekerve beváltottam a célterületre. Itt egy traktor fordult éppen kifele a tarlóról a Csomorkányi út felé. Szépen elkerültük egymást és tovább tekertem. Hirtelen megálltam, mert valami hatalmas ragadozó madarat láttam a tarlón üldögélni. Abban a pillanatban, ahogy megálltam, felrepült és pont szembe kaptam így a napot. Sajnos nem tudtam megállapítani mi lehetett.

Érdekes, hogy az út felfele kezdett emelkedni. Itt egerészölyveket is láttam. Végre elértem a kereszteződést és itt balra mentem. Megint egy nagyon hangulatos, erdősávos részre értem. Sok kis énekest és tövisszúrókat is láttam.

Hirtelen elbizonytalanodtam, mert a papírskicc térképemen nem szerepelt vasúti átjáró, itt meg az orom előtt volt. Leráztam magamról a kétkedést ( jól tettem) és mentem tovább. Erdő, csatorna,nádas, magasles is volt a vasúti átjáró után egy kupacban. Nagyon jó élőhelynek néztem. Tovább tekertem és itt végleg elbizonytalanodtam. Egy erdősáv zárta le az utat, előtte egy földút futott.

Na, most balra, vagy jobbra?

Skiccem a balrát súgta, de egy tanya volt arra. Nem baj! Mindig megjártam, ha nem a térképemre hallgattam. Most is jó tanácsot adott. Az út elfordult jóval a tanya előtt. Itt a földút mellett fútó villanyvezetékeken kis őrgébicset láttam. Később az út nagyon hepehupás lett és a 47-es főút előtt, egy tanya volt még hátra. Semmi baj nem volt, ugyanis a kutyus a főútvonal felé kellett figyeljen, egy magas kerítés mögül.

Itt felvettem a sárga mellényt és hajrá.

4. A 47-es főúttól a Rárósi útig

A főúton elég csöndes forgalom volt, de nekem még így is sok. Már láttam az ÁTEV víztornyát és éreztem az "illatot". Nagyon kellett figyelnem a földút leágazásra. Végül sikeresen ráfordultam. Itt megint húztam a kínai termosz hideg vízéből. Kézbevettem a skicctérképet, mert itt is nagyon kellett figyelni a leágazásra. A hangulatos területen ismét tanya bukkant fel, de sem embert, sem kutyát nem láttam.

Egy kis erdő mellett elhaladva kiértem a Rárósi útra kivezető földútra.

5. Rárósi úttól a Téglagyári kubikokig.

A Rárósi úton felkapcsoltam nagyobb sebességre, de azért néha megálltam fotózni.

 Nagyon szerettem volna még elkapni a madárgyűrűzés végét a kubikokban. Ernát és Edinát még kint találtam. Én is tudtam még madarat szedni. A termés egész jó volt.

 A fenti kép volt a meglepi: a kis fakopáncs.

 Mónika is kijött megnézni őkelmét. Sajnos rajtam hirtelen kijött a fáradtság és nem maradtam ott hálót bontani.

Kifele még ránéztem a tavakra. Sok a sirály és a hattyúkat is láttam.

6. Téglagyári kubikoktól hazáig

Hát erről nem sokat tudok írni. Hőség, fáradtság, betonút. város, augusztus 20.-i sürgés-forgás.

Üdv:

Endre