Szervusztok!

Szombaton délután, a verőfényes napsütésben csináltunk egy autós körtúrát.A csapatot Mónus Anita, Kosztolányi Laci, Lencse Ferenc és én alkottam. A terv az volt, hogy lemegyünk a Batida utáni területre, az ottani homokbánya tavakhoz. Ez után a Pócsi erdő és a régi homokbánya következett volna.

A sárga vonal a városhatár, a másik a túra útvonala. Az egész túra 70 km hosszú volt.

Kifelé menet sok egerészölyvet láttunk a fákon és néhány vörös vércsét is.

A homokbánya tavaknál a kocsiból kiszálltunk és begyalogoltunk. Nagyon sok tőkés récét, bíbiceket, seregélyeket, fenyőrigókat, dolmányos és vetési varjakat láttunk. A homokbánya őre is odajött, de Lencse Ferenccel gyorsan megtalálták a közös hangot.

Igazi verőfény volt.

A homokbánya tavak után megpróbáltunk bejutni a Pócsi erdőhöz. Betonutat kerestünk, de egy tanyához jutottunk ki. Itt a földeken őzek legelésztek.

Visszafordultunk és a maroslelei útra mentünk ki. A nagyfai úton mentünk tovább. Sajnos az erdőhöz vezető út földútnak bizonyult. Így ezt a sétát egy másik alkalomra hagytuk.

A régi homokbányákhoz viszont begyalogoltunk. Sajnos mindenütt az erős vadászat nyomát láttuk. Réce és fácán maradványok, üres patronok mindenütt.

A bányában volt még egy kis víz és néhány kacsa. Láttunk vadetetőket, fácán neveldéket, lőállásokat is. A fákon néhány fenyőrigó zajongott. Lesétáltunk a csatornáig. A túl parton nagy kócsagokat láttunk, és egerészölyveket.

Visszamentünk a kocsihoz. Közben Ferenc elmondta, hogy a területen sok a régi időkből itt maradt edénymaradvány. Ferenc régebben mezőőr volt és nagyszerűen ismeri a helytörténeti vonatkozású dolgokat és a területet is.

Kezdet a nap lemenni és igyekeztünk haza. Ferenc közben a területet ismertette és felhívta a figyelmünket egy kiváló artézi kútra is.

Nagyon jó kis túra volt. A Pócsi erdőt legközelebbre hagytuk, ha érdekel valakit szóljon!

Üdv:
Endre