Szervusztok!

Több, számomra érdekes, megfigyeléssel lettem gazdagabb az elmúlt héten is. A helyszínek tekintetében nem volt nagy változatosság. Főleg a Téglagyári Kubikokban és a Suncity tavaknál nézelődtem, de a 47-es út elkerülő szakaszát is figyelemmel kísértem.

- 2016. 11. 21 Téglagyári kubikok

Délelőtt voltam kint. A sár elég nagy volt. A megfigyelési pontot úgy választottam ki, hogy a napnak háttal legyek. A nagy tavon már befelé menetkor láttam madarakat, ezért döntöttem úgy, hogy a hátsó két tó közé telepszem be. A fás tavon semmi nem volt.
A megfigyelt vízen, főleg barátrécék mozogtak, de sikerült két kontyos és egy kercerécét is megfigyelnem. Két fiatal hattyút is láttam a tó túlsó végében, egészen a nádnál. Akadtak dankasirályok is.

Fotózás közben kutyasétáltatók mentek el mögöttem. Köszöntek. Később kiderült, hogy Ádám rokonai voltak. Ádám is később kijött.

A fotózásnál a digiszkóp készletet használtam. Ez egy állványból, a Vanguard teleszkópból, a Canon 450 D gépből, az adapterből és a kioldózsinórból állt. A tapasztalat az volt, hogy az élesség állításra nagyon oda kellett figyelnem, mert az élesség síkja nagyon kicsi volt a nagy nagyításokon. Az erős hátfényben megoldható volt a viszonylag nagyobb zársebesség használata is.

Kellemes volt.















- 2016. 11. 22 Suncity tavak

Délután voltam kint. Előző nap délután hívott Ádám, hogy a tavakon Domján András egy ritka kóborlót, egy csüllőt látott. Nem sok esélyt adtam magamnak a megpillantására, mert úgy gondoltam, hogy egy nap alatt már odébb állt.
A tavakhoz érve láttam, az első tó mellett, egy kocsit. Éppen egy fazon szállt be és elhajtott. Később lett ennek a mozzanatnak jelentősége. András a jobb első tavon látta a csüllőt, de a nap éppen szembe sütött, amikor én kimentem. Így a bal egyes és kettes tónál kezdtem nézelődni. A bal egyes tavon sok tőkés réce volt és sok kis vöcsök. Amikor megálltam fotózni, akkor felrepült 4 db kis kárókatona. Néhány kör megtétele után azonban visszaszálltak. A bal kettes tavon is néhány tőkés rucát láttam. A tó felett 5 db kormorán repült át. Egészen letekertem a leghátsó tóig. Itt azonban csak néhány tőkés ruca és két bütykös hattyú volt. A földeken sok vetési varjú szedegetett. Fácánok berzenkedtek ellenem és hangos kakattolással repültek tova. Betelepültem a digiszkóp cuccal a bal kettes tóhoz. Éppen egy varjú kergetett egy sirályt, amikor lepakoltam. A távcsővel ránéztem az akcióra és megdöbbenve észleltem, hogy valószínű a csüllőt kergeti a varjú. Lázas izgalommal szedtem elő a Nikon P 900-at és próbáltam beüzemelni, amikor a csüllő teljesen rám repült. A hátam mögötti tó felett elkanyarodott jobbra. A kezemmel és az alkarommal próbáltam kitakarni a napot és a tükröződő képét, de a csüllő eltűnt a szemem elől. Bosszankodva ültem le a kis székemre. Legnagyobb meglepetésemre újra feltűnt a madár és rendszeres őrjáratba kezdett a tó felett. Egy ponton közvetlenül előttem, remek hátfénybe, repült el. Mivel rendszeresen ismétlődött a dolog, volt időm a fényképezőgépet "belőnöm". Sajnos így is csak néhány kép sikeredett. Időközben egy nagyobb fenyőrigó csapat szállt át felettem és magasabban sok dankasirály körözött. Gyorsan telt az idő és a levegő hirtelen lehűlt. Összepakoltam és hazatekertem.

Következő nap feltettem a Birdingre a megfigyelést, de később meglepve tapasztaltam, hogy azt összevonták Ampovics Zsolt megfigyelésével. Valószínűleg őt láttam a kocsival elhajtani. Ő szenzációs képet töltött fel, mert egy vándorsólyom üldözte a csüllőt és ezt fotózta le. Nem igazán értem, hogy a két különböző megfigyelést miért vonták össze, hiszen nem együtt figyeltük meg a madarat. A saját megfigyelésemért én dolgoztam meg. :-((











- 2016. 11. 23 Téglagyári kubikok

Úgy gondoltam, hogy a digiszkópos fotózással tovább kísérletezek, így déltájban kibicajoztam a tavakhoz. Befelé menet összefutottam Molnár Ádámmal. Elmondta, hogy nem sok minden van. A kercerécét nem látta.
Először a fás tó mögé mentem, hogy a hátfényben átnézem a vízfelületet. Láttam 4-5 kis vöcsköt és sok tőkés rucát. Sajnos több embert is láttam sétafikálni. Francba!

A nagy tó mellé települtem be. Megpróbáltam az élesség állítást gyakorolni a digiszkópos cuccal. Láttam kis vöcsköket, szárcsákat is. A tömeget azonban a barátrécék adták. Tojók, gácsérok, fiatalok. A nagy nézelődésben végül észrevettem két kontyos récét is. Darvak húztak el a fejem felett hangos krúgatással. A nap gyorsan ment lefelé. Előttem hirtelen felbukkant valami a víz alól, majd gyors locspoccsal odább ment. Meglepve láttam, hogy egy kerceréce. Azért lepődtem meg, mert már hosszabb ideje figyeltem a vizet, de nyomát sem láttam. Nem sokára azonban előbukkant még egy kerceruca. A fények nagyon gyorsan fogytak. Így egyre szemcsésebb lett a fotó. Abbahagytam és elindultam haza.



















- 2016. 11. 24 Kopáncsi terület és szegedi út, Suncity

A 47-es út északi elkerülő szakaszának építése jelentős környezeti változást fog okozni az eddigi viszonyokban. Az eddig összefüggő területeket és élőhelyeket hermetikusan elzárja egymástól, mint ahogyan a 47-es út négysávosítási is bizonyítja.
A terv leírásának városi oldala itt letölthető.
A bejárt útvonalat itt láthatjátok. A jelölt szakaszon már az ún. építési utakat készítik elő. Ez valahogy úgy néz ki, hogy először legyalulják földgyalukkal a földutat, utána valamilyen erős anyagú szőnyeget gurigattak ki és erre hordták fel a kohó salakot. Ezt úthengerekkel tömörítették.

Ez alaposan megemeli az út szintjét.

Az útról filmet csináltam, de ezeket majd akkor akarom összeállítani, amikor jövőre készen lesz az egész elkerülőút. Így képet lehet majd kapni arról a természetrombolásról, amit az autóipar és a benzinüzemű alapokra fektetett közlekedés okoz az emberiségnek.

A kopáncsi erdőnél őzeket és egerészölyveket riasztottam fel. Az egyiknek a hangját fel is vettem. Mintha tiltakozna ez ellen az egész fölösleges útépítés ellen.

A kopáncsi tehenészeti telep előtt is megálltam és ráfilmeztem az építőanyag lerakatra.

Utána elmentem a szegedi út felé és a Suncityre is benéztem. Igen erősen szürkült. Nem láttam semmit.







- 2016. 11. 25 Paléi terület

A 47-es út északi elkerülő szakaszának következő területét néztem meg. A Kása erdő mögött, a Bodzási úton, végül a Laci M.M.M. pontjánál csináltam film felvételeket. A földutak iszonyatos állapotban voltak. Nem egyes szakaszok, hanem a teljes útszakasz össze volt vágva lánctalpasok nyomaival. Nemhogy biciklivel, de gyalog sem lehetett elmenni. Egyes helyeken a munkagépnyomok térdig érő kátyúkat vájtak a földútba.

A Paléi tavaknál hatalmas mennyiségű réce lehet, mert visszhangzott a terület a sápogásuktól. Az őzek is megzavarodva kószáltak a területen.
A Laci-féle pontnál láttam, hogy a vasút mögötti részen nagyon dolgoznak a markolók. Kifelé menet széncinegéket és fakopáncsokat láttam. Mondtam nekik, hogy más helyet keressenek tavasszal, mert itt kő-kövön nem marad.

















- 2016. 11. 26 Mártély és Kardoskút

Délelőtt kimentem Mártélyra madarat etetni. Sok csúszka, kék- és széncinege jött az etetőre. A fák felett darvak kisebb csapatai húztak át. Lilikeket is hallottam. A holtágon több hattyút és tőkés rucát láttam. A fotózás közben egerészölyvet hallottam, de meglepő közelről. Hirtelen egy szajkó repült be a képbe. Észrevett és megzavarodva odább repült. Lefotózni nem tudtam.







Délután Lacival és Katival kimentünk Kardoskútra. Kati hozott egy rakat gyerkőcöt is. Hiába mondtam Lacinak, hogy induljunk hamarabb, 15 óra után indultunk el. Mire kiértünk kezdett szürkülni. Nagy darucsapatokat láttunk, de fotózni már nem volt érdemes. A magas lesnél láttuk, hogy a tavon rengeteg madár van. A szürkületben viszont nem lehetett látni, hogy micsodák.

Üdv:
Endre