Szervusztok!

A jó időben, testedzési és fotózási célzattal mentem ki a határba.

Az általam régen járt földutakon mászkáltam és próbáltam rögzíteni, hogy milyen változások voltak.

A kopáncsi tehenészet felé mentem ki először, ahol egy érdekes hernyót láttam.

Sok volt a nyúl és a tövisszúró gébics.

A telepnél érdekes volt, hogy a gólya még mindig a fészken volt. Az ülepítőknél előttem reppen fel egy búbos banka is. Jóval távolabb beszállt egy bokorba.

Nézzétek meg alaposan! Ott van.

Egerészölyvek keringtek a magasban. Az ülepítők teljesen elgazosodtak. Rajtuk nem láttam semmit.

Másodikra a kört az eltűnt földút felkutatására szántam a Körtvélyes felőli útról. Sok gyurgyalag és fecske vadászott a területen. Szürke gémeket, fekete gólyákat, tengeliceket, tövisszúrókat, őszapókat, harkályokat láttam.

Na, persze fácán is akadt szép számban. Nagy nehezen megtaláltam a földutat, ugyanis a régi nyomvonal sásos, nedves részbe veszett bele, az új pedig nagyon cselesen csak később és egy facsoportnál kanyarogva jelent meg.

Visszafelé a régi szegedi úton jöttem és onnan mentem be a paléi terület felé.Lepkék is repdestek előttem.

Előtte azonban találtam egy "gyurgyalag fát" is. Erre a fára repültek fel a gyurgyókák és itt végeztek a zsákmányukkal. A fák közötti árnyékba húzodtam be és innen fotóztam őket, hogy a mozgásomat és a fényképezőgép csillogását ne vegyék észre. Ők nappal szemben voltak.

Már a paléi területen, egy lovas hapsi vágtázott mögöttem, majd egy "vadászsegéd" tekert el mellettem. Ez utóbbi nagy szolgálatot tett, mert a telepnél felvert egy nagy gém csapatot és ezek felém repültek. Nagy kócsag, vörös és szürke gém is volt bennük.

Ölyvek és réti héják is fel-feltünedeztek.

Harmadjára csak egy kis kört mentem, a szokott bejárónál fordultam le.
Egerészölyvek ücsörögtek a tarlón és szaladgáltak a pockok után, mintha a szomszédasszony kotlósait láttam volna, csak ügyetlenebb kiadásban.

Egy szürke gém fekete gólya párost is láttam. Teljesen együtt mozogtak és repültek fel.

Nyúl és nyúl mindenütt.

Egy helyen érdekes madarakat láttam, de hirtelen nem tudtam, hogy mik azok.

Amint ott nézelődtem, a fejem felett gyurgyalagok suhantak el, igen közel és halk, lágy hangjukat hallatták.

Később a régi tanyasi iskola felé fordultam ki, ahol - minő meglepetés - egy nyúl  ücsörgött és nyugodtan tűrte a fotózást. Sőt, mikor felé tekertem teljesen bevárt és kelletlenül egy bokor alá mászott és onnan pislogott és fülelt rám. Nem volt szívbajos.

Már a Kása erdő mögötti beton úton voltam, amikor egy hatalmas szárnyfesztávolságú "madáron" akadt meg a szemem. Egy siklószárnyas ejtőernyő volt, amit egy motor hajtott. A fotót sajnos felülírtam, így nem láthatjátok. Bocs!


Üdv:
Endre