Szervusztok!

Az alábbi levelet kaptam a levelező listán Tokody Bélától:

Sziasztok!

Továbbítom László Csaba levelét erre a listára is.
Amint a térképből látszik, Csongrád megye eddig nem volt érintett a telelő fülesbagoly-csapatok felmérésében, ami tekintve azt, hogy a Helyi Csoport végezte Gyovai Feri vezetésével közel egy évtizedig a telelő fülesbaglyok felmérését és gyűrűzéssel végzett vizsgálatát, elgondolkodtató.
Ez egy viszonylag könnyen elvégezhető felmérése, alábbiakban látszik, hogy az első felmérés időpontja közeleg.
Én a magam részéről megszámolom a Sándorfalván telelő csapatokat, ha valakinek van kedve, akkor a lakóhelyén ismert baglyokat számolja meg és ezzel vegyük ki a részünket az egyébként fontos felmérésben.
Illetve talán még annyi, hogy nekünk is össze kellene szedni ezeket az adatokat, így a felmérés eredményeit az én email címemre is küldjétek el, ha lehetséges és én felrakom a honlapunkra a helyi csoport programok közé, a hely és megfigyelő nevének feltüntetése mellett.

Üdvözlettel:

Tokody Béla

"Tisztelt Madarászok!

Az idei télen 3. alkalommal kerül megrendezésre az országos erdei fülesbagoly téli gyülekezőhelyek felmérése.

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) hazánk egyik legközismertebb fészkelő bagolyfaja. Közismertsége ellenére sajnos sem a fészkelőállomány, sem a telelőállomány nagyságával nem vagyunk tisztában.
A 2009/2010 tél folyamán megkezdett, egységes módszertan szerinti, önkéntes felmérők segítségével történő erdei fülesbagoly telelőállomány felmérést kívánjuk folytatni, melynek célja, hogy regionális illetve országos szinten aktuális képet kapjunk a faj hazánkban telelő állományáról a 2011/2012 télre vonatkozóan.
A felmérés önkéntes alapú. Olyan felmérők jelentkezését várjuk, akik az erdei fülesbagoly gyülekezőhelyeket a módszertanban leírtaknak megfelelően fel tudják mérni.

Egy felmérő több települést is vállalhat, de csak annyit, amennyit mindhárom téli hónapban le tud járni.

A felmérések időpontjai:
- 2011. december 16-17-18.
- 2012. január 13-14-15.
- 2012. február 10-11-12.

A felmérési alkalom minden hónap középső hétvégéjének szombatja. Indokolt esetben (pl. kedvezőtlen időjárás miatt) pénteken vagy vasárnap is elvégezhető a felmérés. A pénteki napok azért szükségesek, hogy azokon a helyeken, ahol zárt udvarban, pl. intézményeknél található a gyülekezőhely, lehetőség legyen nyitvatartási időben bejutni és elvégezni a számolást.

A felmérés általános módszere a nappalozóhelyen tartózkodó madarak nappali számolása.
A telelőhelyek általában a települések központi részén találhatóak: templomkertben, iskolaudvaron, parkokban, lakótelepek környékén, elhagyott udvarokban, illetve a települések szélén található temetőkertekben. Elsősorban a baglyok az örökzöld fákhoz kötődnek, illetve kedvelik, ha a fák körül magas épületek helyezkednek el, melyek védelmet nyújtanak az erős széltől. A baglyok jelenlétére a járdán, illetve a nappalozóhelyül szolgáló fák alatt található köpetek, ürüléknyomok utalnak.
A hó közepén végzett számlálásokkor az erre a célra szolgáló adatlapon kerülnek rögzítésre az adatok. A számlálást minden esetben nagy körültekintéssel kell végezni, kerülve a madarak felzavarását. Ajánlott az egyes fákon tartózkodó madarakat többször, több nézőpontból (közvetlen a fa alól (ha lehet), illetve a fától eltávolodva, különböző irányokból, távcsővel is nézve) átszámolni.
Fordítsunk nagy figyelmet az esetleg az erdei fülesekkel együtt nappalozó réti fülesbaglyokra is, előfordulásukat a hely pontos jelölésével szintén regisztráljuk!

A megtalált gyülekezőhelyeket, illetve az egyszer már felmért helyszíneket a szinkronszámlálások alkalmával mindhárom téli hónapban fel kell mérni.
A nulla adat is adat, így azokról a helyszínekről is várjuk az információt, ahol nem került elő erdei fülesbagoly.

A felmérés során adott körülmények között kiegészítő felmérési módszer alkalmazása is szükségessé válhat. A sűrű örökzöldek (pl. fejlett ezüstfenyők) takarásában nagyobb számban gyűlhetnek össze erdei fülesbaglyok. A takarás miatt a pontos számlálás esetleg nem lehetséges, vagy a sűrűn álló fák miatt nincs lehetőség az egyes fákon tartózkodó madarak leszámolására. Az is előfordulhat, hogy a gyülekezőhely egy zárt területen található, ahova a bejutás nem lehetséges, vagy a fák nem megközelíthetőek (magánterület, elzárt terület stb.). Az adatlapon ilyen esetben azt a példányszámot jelöljük, melyet az esti kihúzáskor vagy a hajnali behúzáskor számolunk. Az esti kihúzás kezdeti időpontját óra, perc pontossággal jegyezzük fel, majd az utolsó madár távozási idejét is írjuk fel. A nappalozóhelyről történő kihúzás röviddel napnyugtát követően indul meg, a madarak tollászkodását, nyújtózkodását, komfortmozgásait követően. Ekkor előfordul, hogy az egyes madarak átrepülnek a szomszédos nappalozóhelyekre vagy a két, esetleg több helyszín között oda-vissza mozognak. A kihúzás történhet egy meghatározott irányba, de rendszerint több irányba egyidejűleg repülhetnek, így a számlálást egy jó rálátást nyújtó helyről kell elvégezni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a fő kirepülési irányokba állított több társmegfigyelővel kell dolgozni. A kihúzás általában nem egyszerre történik, hanem egyesével, vagy néhány példány közel egyidejű távozásával zajlik. A kihúzási irányok meghatározása érdekében érdemes megelőzően néhány estét kivárni a gyülekezőhelynél. A sok egyednek nagy takarást biztosító örökzöldekről kihúzó madarak általában kiülnek a szomszédos fákra és ott végzik el tollászkodási, nyújtózkodási tevékenységeiket, így a kihúzó madarak itt is számolhatóak. A táplálkozóhelyekre történő kihúzás előtt ez általános jelenség, ekkor jó lehetőség nyílik a számolásra, ha a fa nincs takarásban, vagy építmény nem gátolja a nyílt rálátást. Az esti kihúzás azonban hosszabb idejű, elnyújtottabb folyamat és az egyes helyszínek közötti ingázó madarak a számolásban okozhatnak némi zavart. Ezért ha csak egy mód van rá, akkor a madarak hajnali behúzását válasszuk. A hajnali behúzás gyorsabb lefolyású, határozott irányú, kevesebb zavaró tényező áll fenn, bár nem egyszer ez a felmérési mód is több felmérő egyidejű és összehangolt munkáját igényli.

Amennyiben a gyülekezőhely adottságainak megfelelő számolási módot meghatároztuk, onnantól kezdve következetesen minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazzuk, de ha csak lehet, a nappal bent ülő madarakat mérjük fel!

Az adatlapot értelemszerűen töltsük ki, majd a februári hóközépi számlálást követően küldjük el e-mailen vagy postán az adatlap alján megadott címre!

Kérdés, vagy probléma esetén az asiootus@nimfea.hu vagy a laszcsa@gmail.com e-mail címeken kérhető segítség, vagy telefonon Monoki Ákosnál a 06-70/270-71-57, illetve László Csabánál a 06-70/289-84-95 telefonszámon.


Az erdei fülesbagoly protokoll kidolgozásában részt vettek:
Juhász Tibor, Lisztes Anna, Monoki Ákos, Sebe Krisztina, Váradi Csaba

Kérjük, amennyiben jelentkezik a felmérésre, küldjön egy levelet a laszcsa@gmail.com címre, hogy az adatlapot el tudja küldeni.

Köszönettel!

László Csaba

(A térképen a 2009-2010 telén felmért területek láthatók:
Abádszalók, Ádánd, Bácsbokod, Bakonszeg, Balmazújváros, Berekfürdő, Berettyóújfalu, Dabas, Debrecen, Drávasztára, Eger, Fegyvernek, Felsőszentmárton, Földes, Gáborján, Gelse, Gelsesziget, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúnánás – Tedej, Hajós, Hegyszentmárton, Karcag, Kenderes, Kenderes – Bánhalom, Kengyel, Kétpó, Kisújszállás, Kisszentmárton-Majláthpuszta, Komándi, Kölked, Kuncsorba, Kunhegyes, Kunszentmárton, Lajosmizse, Lónya, Magyartelek, Majs, Mátyus, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Miskolc, Mohács, Nagykanizsa, Nagynyárád, Ormándlak, Öcsöd, Örményes, Pécs, Sátorhely, Söjtör, Szentkozmadombja, Szentlőrinc, Szentpéterszeg, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszaföldvár, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Törökszentmiklós, Túrkeve, Túrony, Újiráz, Vál, Zsáka)