Szeretettel köszöntelek a Spektív közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Spektív vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Spektív közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Spektív vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Spektív közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Spektív vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Spektív közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Spektív vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Szervusztok!
A szokásos madáretetésre menetem ki Mártélyra. Sajnos meglepetés ért, mert fogadó bizottságot kaptam.
A
fogadó bizottságot 3, azaz három macska képviselte, akik úgy jöttek
elébem, mintha én lennék a kajajáratosuk és hoztam volna az ebédjüket.
Mondanom se kell, hogy egy madár se volt a környéken. Legszívesebben
elkergettem volna őket, de nem tudok kegyetlen lenni egy állathoz, aki
bizalommal van felém. Ezért inkább csak a seprűt lengetve ijesztgettem
őket, kevés sikerrel. Egyáltalán nem féltek az embertől. Jól tápláltak
és gömbölyűek voltak. Remélem, hogy nem az énekes madaraimtól!
Később már csak a fehér tarka macska maradt, majd hosszabb kísérletezés
után odább ment. Így a kis madarak is jöhettek. Főleg széncinegék,
kékcinegék, csúszkák jöttek, de fakopáncsot is hallottam és még valamit,
amit nem tudtam azonosítani.
Ahogyan elmentem, a fehér-tarka macska már szaladt is vissza madarakra lesni.
A holtágon a jég nagyobb része megolvadt. Töméntelen horgász volt,
több sétáló! Sok tőkés réce és két hattyú, meg egy kárókatona is szemem
elé került. Kedvetlenül autóztam haza. Úgy látszik, hogy ez az
embertömeg kezd állandósulni a vízparton. Már pedig ez nem tesz jót a
természetnek, de főleg az én lelkivilágomnak nem.
Üdv: Endre
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!