Szervusztok!

Jeleztem Mónus Anitának, hogy amikor a mentett egerészölyvet elengedi, akkor szeretnék ott lenni, hogy lefotózzam.
Anita vasárnap délután jött értem. Össze akarta kötni a kellemest a hasznossal, így Lego kutyát is megsétáltattuk volna utána. Kosztolányi Laciék is jelezték, hogy szeretnének ott lenni, de ők biciklivel jöttek ki a gáthoz Gabival. Később kiderült, hogy Anita barátnője, Újvári Edina is jönni fog velünk.

Így szép számmal voltunk jelen az elengedésnél, sőt még egy alkalmi érdeklődő is feltűnt.











A madár először csodálkozva ült a fűben, majd néhány perc után szárnyra kapott és levitorlázott a töltés tetejéről. A földre éréskor látványosan felbucskázott. Valami nem volt rendben vele. Javasoltam a többieknek, hogy becserkelve megpróbálom felreptetni. Egészen közel mentem, de csak a szárnyát nyitogatta és inkább gyalogosan próbált elmenekülni. Egyértelmű volt, hogy a madár nem egészséges.

Anita megunta a dolgot és sólymászkesztyűt vett fel és megfogta vele a madarat. Mehetett vissza a kartondobozába. Éppen ma tájékozódtam Anitánál, hogy a madarat átvitte Szentesre, ahonnan tovább viszik majd a Hortobágyi Madárkórházba.

A sikertelen ölyv elengedés után elsétáltunk Körtvélyesre, Laciék is eljöttek velünk. Tolták a biciklijüket. Séta közben Lego szaladgált körülöttünk. A körtvélyesi lejáróhoz érve elbúcsúztunk Laciéktól, akik tovább tekertek Mártélyra, majd vissza Vásárhelyre.




A bejárónál összefutottunk Lencse Feriékkel. Horgászni voltak és elmesélték mi a helyzet a holtágon.

Elbúcsúztunk és tovább sétáltunk. Lego kutya nagyon élvezte a sarat is, mert hatalmasakat ugorva, játékos lábdobálással szaladgált bele, végül le is feküdt rá. A holtágnál bakcsókat, sirályokat, később több kanalas gémet(!) is láttunk. Sajnos itt is feltűnt a vízen a cianobaktérium kék telepe és a kék alga is. Mártélyon mindez nagyobb figyelmet kap, a strand miatt.
Anita és Lego egy kidőlt fára ültek le és élvezték a ragyogást. Edina a kis madarának akart valamilyen száraz ágat haza vinni, ülőkének.
Lencse Feri telefonált, hogy látták befelé jönni a gáton a haltelepítő teherkocsit. Kérte Feri, hogy a telepítést nézzük meg. Figyeljük, hogy milyen halakat telepítenek be. Később kiderült, hogy nem a halászháznál, hanem a gátőrháznál volt a telepítés, így lemaradtunk róla.

Kifelé menet egy őzet riasztottunk meg, később egy mocsári teknőst vettem fel a földútról és visszatettem a fű közé. Jól tettem, mert egy személykocsi robogott át a földúton.
Már a töltésen voltunk, amikor tövisszúró gébicset és nagy kócsagokat láttunk.
Elég sokan mozogtak a töltésen: horgászok, kocogók, bicajosok. Még az új polgármesterünkkel is találkoztunk.
Ennyi volt.

Üdv: Endre