Szervusztok!

A szép idő kicsábított a szabadba és elmentem biciklizni. Előzetesen úgy terveztem, hogy a Bodzási útról lefordulok a kopáncsi útra és ránézek a homokbánya tavakra.

Nem számoltam azonban azzal, hogy a sár nagyon nagy. Így csak a Bodzási úton mentem végig.

A nádasnál álltam meg először, a Dél-Alföldi Lovasudvarral szemben. Mozgást nem láttam, de zöld küllőt, tőkés rucát, fenyőrigókat hallottam. Később nagy lilikek hangja ütötte meg a fülemet és meg is pillantottam őket. Kb. 10-14 db volt. V-alakban repültek át felettem.

A sertéstelepek utáni mezőségen több egerészölyvet és egy kékes rétihéja tojót pillantottam meg. A rétihéja szinte a földhöz tapadva vitorlázott és kereste a zsákmányt. A másik oldalán az útnak, az erdő szélén, fenyőrigók fecserésztek egymással.

Tovább tekerve érdekes élményben volt részem. Süvöltők hangját hallottam, majd egyikük átrebbent felettem, nyomában pedig egy egerészölyv repült. Ez utóbbi, meglátva engem, hirtelen visszakanyarodott a mezők felé.

A vadászháznál több gépkocsi is állt, több ember volt körülöttük.

Egészen elmentem az M.M.M. felmérés 15. pontjáig, egy tanya bejáró közelébe, ahol ismét több egerészölyvet láttam. Több biciklis is elkerült nézelődés közben. Egészen kitekertem ezután a Tisza töltéséig, ahol terepjárósok és biciklisek álldogáltak. Semmi érdemlegest sem láttam.

Vissza felé bicajozva négy kölyök szemtelenül lehellózott és pimaszul néztek rám, mire megjegyeztem, hogy ne tegezzenek. Nagyon viszketett a tenyerem, hogy megleckéztessem őket.

A takarmányos ház környékén egy ölyv ült, közvetlenül az út melletti fán. Nagyon közelre bevárt, de mikor megálltam elrepült. Nem tudtam lefotózni.

Hazáig már semmi érdekes sem volt.

Üdv: Endre