Sziasztok!

Ma (2011.01.09) délután kimentem terepszemlére az MME felmérést megelőzően.

Látni akartam, hogy milyen körülmények várnak a felméréskor.

A betonútról a hó leolvadt, így biciklivel mentem ki. Ki akartam próbálni a HAMA teleszkópot is.

Az úton elég sokan voltak. Bicikliztek, futottak, autóztak. A volt tanyasi iskola után következő lejárónál álltam meg körülnézni. Láttam, hogy a föld alaposan átázott, és nagy víztócsák vannak mindenfelé. A fejem fölött zöld küllő hangját halottam, de nem sikerült megpillantani. Összeállítottam a HAMA teleszkópot és megpróbáltam vele átfésülni a területet. Az eredmény kiábrándító volt. A teleszkóp 50-szeres nagyításra is képes, de ehhez rengeteg fényre van szükség. A gyengén vílágító, pislákoló téli napsütésben a kép élvezhetetlenül sötét volt. Visszatértem a távcsőhöz.

Az egyik pózna tetején egy ragadozó madarat vettem észre. Hosszas megfigyelés után sikerült meghatároznom, hogy gatyás ölyv volt. Kb. 90 %. A nagyon világos test és a sötét hasi csík remekül látszott az oldal fényben, de röpkép nem állt a rendelkezésemre. Később nagy lilikek szálltak el felettem.

Kitoltam a biciklit az útra, amikor Szilágyiné Mónika suhant el mellettem egy autóban. Integettünk egymásnak. Gondolom ő is madarászott.

A következő, útmenti tanya után megálltam nézelődni. Ez ugyanis, az egyik felmérési pont lesz majd. Balkéz fele ragadozó madarak ültek a földön. Érdekes mód azonban nem csak ültek, hanem "szaladgáltak" is. Ide-oda futkostak és néha le-le csaptak a fejükkel. Mintha a szomszéd tyúkjai csinálták volna. Néha fel-fel rebbentek egy rövid táv erejéig. Alaposan megfigyeltem őket, egerészölyvek voltak. Az egyik sötét tollazatában egy fehér tollat vettem észre, szinte világított.

A másik oldalra is elnéztem és a távvezetéken egy közepes madarat vettem észre. Távcsövön megnéztem és nagy meglepetésemre nagy őrgébicsnek bizonyult. Mivel nem volt túl messze, a Zenit 12S fényképezőgéppel és az 500-as telével lefotóztam.

A fotózással járó zajra átrebbent a következő tanyából kijövő távvezetékre, de az úthoz még mindig elég közel. A bicajjal csináltam egy horgot és úgy álltam meg, hogy a nap a hátam mögött legyen. Az 500-as teleoptika igen közel hozta az őrgébicset. Kattogtattam vagy 3-at. A film már régi, megüt a guta, ha nem lesz jó.

Tovább bicajoztam a töltésig. Közben láttam kékcinegéket és nagy fakopáncsot is. A gáthoz érve süvöltők lágy, kedves kis hangját hallottam. Leszálltam a bicikliről, hátha észreveszem őket. Egy nyúl kiugrott az út töltése alól. A süvöltőket nem láttam.

Tovább sétálva egy ragadozó madár vitorlázott a tanya felől az ártéri fákhoz. Nem tudtam meghatározni. Ott nézelődve erdei pinty csapat ment át felettem.

Később a tanya udvarán levő fa tetején egy nagy fakopáncsot vettem észre. Átrepült a mögöttem levő sudár fa tetejére. A Zenit 12 S-nek és az 500-as telének ideális volt a távolság, a fény tökéletes. Éppen állítottam az élességet, amikor a tanya felől fekete rigó kezdtek zajongani. A harkályom hirtelen szárnyra kapott. Bosszúsan leeresztettem a fényképezőt, amikor harkályom nyomában egy karvaly vitorlázott át felettem igen-igen közel. Lázasan próbáltam befogni az 500-as telével, de akkor már a nappal szembe voltam. Lemondtam a fotózásáról.

A gátra felmentem és kissé döbbenten néztem, hogy milyen magasan van fent az árvíz. Ez a gátszakasz mintha alacsonyabb lenne a többinél!

Visszafelé menve az útmenti fákon érdekes kis madarakat vettem észre. Először sordélyoknak gondoltam őket. Később sikerült megközelítenem őket 10 m-en belülre. Nagyon közel voltak. Alaposan megnéztem őket. Rájöttem, hogy nem lehettek sordélyok, mert a fejükön sárgás, zöldes színárnyalatokat láttam, a szárnyak között a hátuk, farokcsíkjuk rozsdásbarna árnyalatú volt. Citromsármányra gondoltam. Otthon a határozó könyvek ebben megerősítettek.

A képek remélem jól sikerültek. Előhívás után megpróbálom felrakni őket.

Jó madarászást!

Endre