Szervusztok!

Szenczi Kati, Mónus Anita, Kosztolányi Dóra, Kosztolányi Laci és jómagam elmentünk a KMNP réhelyi bemutató

helyére.

Laci adta az autót. Hódmezővásárhelyről 7-kor indultunk. Felvettük először Anitát, majd Szegváron Katit.
Réhelyen a szokott környezet fogadott. Minden a látógatók pumpolására, kiszipolyozására volt kihegyezve.

Megnéztük először a múzeumot, ami igen igényes és szépen mutatja be a régi viszonyokat. Tartalmaz egy

emlékpontot a KMNPI szellemi atyjának, dr. Sterbetz Istvánnak is, bemutatva annak munkásságát.

Ezt követően a kis sétatúrára mentünk el a központ körül. Állatsimogató, a régi állapotokat bemutató építmények,

bivaly- és szürke marha csordák voltak a látni valók. Megnéztük, természetesen, azokat a túzokokat, amik a

bekerített területen éltek. Egyikük egészen a kerítéshez jött és szépen lehetett fotózni.

Később a büfét is meglátogattuk. Az árakról inkább nem mondok semmit. :-(

El akartunk menni bicikli túrára, a helyszínen bérelhető bicajokkal. A bérleti díj meglepően kedvező volt számomra.
Megbántuk azonban az egészet később, mert igaz a mondás: \"viselve válik el\", hogy mi a jó és a rossz.
Na, megjártuk. A bicajok szemre megfelelőek voltak. Később azonban kiderült, hogy fabatkát se érnek.

A Dóri biciklije 500 méterenként ledobta a láncot. Az enyémen a sebváltó nem működött. Tekertem, mint egy állat,

de előre nem haladtam megfelelően. A többi bicaj sem volt teljesen toppon.


Az útvonal:




A \"kis kör\", amit a KMNP munkatársa 15 km-nek mondott, az 25 km volt a valóságban. Ezekkel a biciklikkel azonban

sokkal többnek tűnt.

Iszonyatos hőség volt. Az UV sugárzás erőssége rekordokat döntögetett. Óriási szerencsém volt, hogy Anita adott

az 50+ faktoros naptejéből. Négy felnőtt embernek ennyi esze legyen, ezt utólag sem értem. A kíváncsisággal

tudom csak magyarázni ezt az esztelenségünket.

Képek:



























































Bementünk Szarvasra is, hazafelé jövet. Beugrottunk a KMNPI központba és eldöntöttük, hogy legközelebb

csónaktúrára megyünk.

A közelben levő halászcsárdában kajáltunk, de a csillagászati áraktól a szám tátva maradt. Akár a sült galamb is

belerepülhetett volna.

Letettük Katit Szegváron. Hódmezővásárhelyen megnéztük az Anitánál levő mentett kis baglyokat.
Amúgy jó kis kiruccanás volt, de a hőség rányomta a bélyegét az egészre.

Üdv:
Endre