Szervusztok!

Az év utolsó mártélyi madáretetésére vonatoztam ki szerdán.

Meglepetésemre óriás tömeg volt. Csak a strand parkolójában 10 kocsit számoltam. Később legalább 30 db-ra saccoltam a guruló koporsók számát.

A háznál egyetlen egy madár sem volt. Feltöltöttem az etetőket. Vártam egy negyed órát. Ekkor kezdtek szállingózni a madarak. Volt széncinege, kékcinege, csuszka, nagy fakopáncs, tengelic.Fotóztam őket egy kicsit.

Elég szarul éreztem magam.

Szervusztok!

Ismét kinéztem a szegedi út melletti, homokbánya tavakhoz.

A tavakon néhány tőkés récét láttam csak. A vízisí pálya oldalán, egy földúton egy fácánt, 4-5 egerészölyvet és 10-12 szarkát vettem észre. Valamit ehettek.

A raktárépületnél is voltak szarkák. Itt távcsöveztem néhány kékcinegét, széncinegét, zöldikét, fakopáncsot.

Visszafelé menve darucsapatot láttam.

Ezen kívül semmi. Nagy volt a csönd.Visszaindultam.

A kis-homoki részen sok mezei veréb volt, a Kása erdőnél pedig fekete rigók.

Szervusztok!

Lacival és feleségével, Gabival kiszaladtunk Mártélyra körbenézni. A holtág teljesen be volt fagyva. Az erdei fülesbaglyokat megtaláltuk a régi helyen, de mást nem láttunk. A foki részen volt egy kis szabad víz. Itt volt néhány tőkés réce és egy kendermagos récepár.

Ennyi.



MINDENKINEK BOLDOG ÉS BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNOK!

Üdv:
Endre

Szervusztok!

A hagyományos szerdai madáretetésre mentem ki Mártélyra. Az idő hideg, de napfényes volt. Kifelé nem láttam madarat a vonatablakból.

A faluban, az asztalos házánál rengeteg madarat (széncinegék, verebek, gerlék, harkályok) láttam az etetőn. Amikor beértem az ártérre, meglepődtem, hogy a víz be van fagyva. A gyémántfoki részen volt egy nagyobb lihogó. Két horgászt is láttam. Az egyik törte csónakból a jeget, a másik már horgászott. Szerintem nem voltak normálisak, mert ilyen hidegben már szerintem önkínzás a horgászat.

Szervusztok!

Már régen terveztem, hogy kinézek a Kása erdőbe. Mindig fájó szívvel járom az erdő ösvényeit, mert állandóan összehasonlítom magamban a régi állapottal a mostanit. Azonban tudjuk: egyetlen dolog van a világon ami örök és állandó - a változás.

Az Ipolyi utca végénél mentem be az erdőbe, a régi úttörő táborhoz vezető úton. Ezen a szakaszon széncinegéket, nagy fakopáncsokat és fekete harkályt láttam.

A "döglött kutya ösvényen" mentem tovább, a fák között.

Szervusztok!

Vonattal mentem ki Mártélyra, majd lassan elsétáltam az üdülőig. Menet közben nem láttam semmi érdekeset. Az ártéri töltésnél egy fekete harkály panaszos rikoltásait hallottam. A háznál csönd volt. Nem mozgott semmi.

Feltöltöttem az etetőket, majd az itatót is. Egy kicsit várakoztam, de nem jöttek a madarak. Már indulni készültem, amikor befutottak az első 'vendégek'.

Érdekes, de csuszka nem volt köztük. Egy nagy fakopáncs azonban remek műsort nyújtott.

Szervusztok!

Elhatároztam, hogy kinézek ismét a szegedi út melletti homokbánya tavakhoz. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy esetleg valami ritkább fajt megfigyelhetek.

A Kása erdő előtt elbiciklizve, egy nagyobb ragadozó madarat láttam repülni a fák között. Nem tudtam jól megfigyelni, de egerészölyvre gondolok.

A tavaknál sok tőkés réce volt. A gyurgyalagos tavon is voltak. A szívemet megdobogtatta egy búvármadár körvonala a szembe fényben, de kiderült, hogy csak egy kárókatona volt.

Szervusztok!

Benne vagyunk a téli madáretetési szezonban. A madarak annak ellenére, hogy még nincs hó, szívesen látogatják a kis etetőházikókat.

Hódmezővásárhelyen, a környékünkön, sokan etetnek. Én magam tudok legalább 5 helyet, ahol rendszeresen folyik madáretetés. Itthon két etetőt működtetek, míg Mártélyon egyet, az üdülőnél.

Szombatonként töltöm fel az itthoni, szerdánként a mártélyi etetőket. Az itthoni etetőknél azt figyeltem meg, hogy jelentősége van annak,hogy milyen mennyiségű fa van a közelben.

Szervusztok!

Én a téli hónapokban madarakat etettek. December 1-től február végéig, néha tovább, ha az időjárás indokolja.

A család kocsija frissen mosva pihent a garázsban, így a vonatozás mellett döntöttem. A menetrend nekem nagyon jó. Szeretek a vonatból nézkélődni amúgy is.

Gyorsan megérkeztem a mártélyi állomásra és lassan sétálva elindultam az üdülőhöz. Láttam sok récét a holtágnál, de nem álltam meg, mert úgy gondoltam, hogy visszafelé majd fotózok.

Szervusztok!

Lacival megbeszéltül, hogy szombaton kimegyünk Kék tóba. Kati is jött velünk.

Elég későn, du. 15 órakor indultunk el Laciéktól. Laci etetőjénél nagy cinkeforgalom volt.

Kati vezetett. Kifelé menet láttuk Anitát. Ő akkor jött befelé.

A szürkület már elég nagy volt, de így is láttunk több sast, kékes rétihéját, ölyveket. Az egyik helyen, valószínűleg, a fotós lest is megtaláltuk.

Igen hideg volt és nagyon gyorsan sötétedett. A sár hatalmas volt.

Szervusztok!

Hétfőn délután úgy gondoltam, hogy kimegyek a homokbánya tavakhoz.

A Kása erdőnél széncinegéket hallottam. Kint a tavaknál sok tőkés réce volt. Nézelődtem egy ideig. Közben két kárókatona szállt be a tóra.

Elmentem a jobb hátsó tóig is. Közben darvak repültek át felettem. A leghátsó tón kanalas és barátrécéket láttam. Az ellenfényben nagyon nehezen ment a határozás. Valószínűnek tartom, hogy volt egy kerceréce is.

Visszafordultam. Menet közben egy vegyes madárcsapat szorgoskodott mellettem a tujasorban.